Bányászati ​​műanyag háló

A fémháló négyzetméterenkénti tömege körülbelül 4 kg, míg a műanyag háló négyzetméterenként csak 0,7 kg. Régebben, amikor fémhálót használtak, nagyon nehéz volt mindenkinek egyszerre egy tekercs hálót szállítani. A bányászati ​​műanyag háló használata után azonban mindenki könnyedén szállíthatott 2-3 tekercs hálós zacskót. Minden dolgozó körülbelül napi 25 négyzetméter fémháló fektetését tudja elvégezni, míg a műanyag hálóra való átállás után minden dolgozó naponta 50-60 négyzetméternyi műanyag hálót fektet le. Összességében a műanyag háló nemcsak a munkavállalók munkaintenzitását csökkentheti, hanem javítja a munka hatékonyságát is.

A fémháló keménysége sokkal nagyobb, mint a műanyag hálóé, és nagyon nehéz lerakni és csatlakoztatni, különösen akkor, ha a hálófejet nem könnyű kihajtani, és kb. 0-kal át kell fedni. {1}},5 méter, ami pazarlást okoz. A bányászati ​​műanyag háló lerakása azonban nagyon kényelmes, és a hálófej átfedés nélkül csatlakoztatható. Általánosságban elmondható, hogy hat hónapos lerakás után a fémháló bizonyos fokú korróziót szenved, különösen, ha savas vagy lúgos vízzel találkozik. A fémháló korróziója súlyosabb lesz, és ha a fémháló korróziós állapota meghalad egy bizonyos szabványt, újra kell fektetni. A bányászati ​​műanyag hálók korrózióállósága jó, és képesek alkalmazkodni az összetett környezethez. A fémhálókhoz képest ezek gazdasági előnyei szembetűnőbbek.

A múltban, amikor a szén fémháló alatt bányásztak, a fémháló rendkívül hajlamos volt a korrózióra, és gyakran okozott a tető beborulását és a törmelék áramlását. Ezek a balesetek érintették a szénbányák termelését, munkaerő- és anyagpazarlást, és közvetlenül veszélyeztették a szénbányászok személyes biztonságát. A bányászati ​​műanyag hálók használatával elkerülhető a tető besüllyedése és a törmelék kifolyása, és akár baleset esetén is rövid időn belül javíthatóak anélkül, hogy a termelést befolyásolnák.